Hogyan teremtenek pénzt a bank - Alfred Rosenbergen,Henry Deterdingtől,Oswald Dutch,Amschel Rothschild,Nemzetközi Bankbizottság,David Rockefeller,Nemzetközi Fizetések Bankja,Nemzetközi Valutaalap,Gazdasági Együttm&ucirc,Fejlesztési Szervezet,Szövetségi Tartalékalap,Magyar Nemzeti Bank,Gordon Blown,Federal Reserve Bank,Robert Hemphill,David Icke,Sheldon Emery,Egyesült Államok,William Rockefeller,Standard Oil Companyt,William Knox,Brit Titkosszolgálat,Sidney Reilly,Sigmund Georgjevich Rosemblum,Angol-Perzsa Olajtársaságra,Visszatérve Emery,Federal Reserve-höz,Federal Reserve,Amerikai Egyesült Államoknak,Thomas Jefferson,John,Enrcio Matteit,Abraham Lincoln,John Wilkes Booth, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Hogyan teremtenek pénzt a bank

2008-01-18 20:19:28, péntek

	Hogyan teremtenek pénzt a bankok? 2008-01-17. 23:55:53 A karácsonyi időszakban még az átlagosnál is több hitelügyi reklámot láthattunk a televízióban, de soha sem szenvedünk hiányt bennük: ezek a szpotok látszólag folyamatosan lehetséges alternatívát jelentenek a nehéz anyagi helyzetbe kerülők számára. Valójában azonban többnyire csak újabb veszélyt jelentenek. -------------------------------------------------------------------------------- Példánkban a Provident által reklámozott úgynevezett gyorskölcsönt vizsgáljuk. Tudni kell, hogy ez különleges kölcsönszolgáltatás, hiszen kis összeget juttat, cserébe nagyon nagy kamattal, de ez a későbbi kifejtést nem befolyásolja. Ha a Providenttől 30 000 forintot kérvényezünk, a bank részletekben végül több mint 130 000 forintot fog visszakérni. Ez azt jelenti, hogy mi harmincezer forintért százharmicezret fizettünk. Keletkezett százezer forint, amely eddig nem létezett: ezt ki kell termelnünk, hogy a banknak adhassuk, azaz elvonjuk a gazdaságtól, megteremtjük. Értelemszerűen olyan emberektől, akik szintén hiteleket fizetnek. A globális hitelezés eredménye a újkor adósrabszolgasága, amelyben egy olyan szolgáltatásért kell hihetetlen összegeket fizetni, amelyet az állam kamatadómentes készpénzzel szükségtelenné is tehetne. Nem csupán akkor fizeted a kamatokat, ha hitelt veszel föl: benne van az a kenyér árában, mert a pék is tartozik, hiszen hitelt vett föl, hogy megvegye a sütödéjéhez szükséges gépeket, de a lakásod árában is benne van mindenki tartozása. A bank felé áramló eszméletlen mennyiségű pénz pedig nem kell, hogy az ország területén maradjon, azt elszívhatják a nemzetközi pénzhatalmak. Lassan tehát már csak azért kell dolgozni, hogy az ember a végeláthatatlan hiteleket fizesse. Ezeket nagy tudású szakértők úgy állapítják meg, hogy azokat a lehető legnehezebb legyen visszafizetni, ezért sokan valósággal életjáradékot fizetnek a bankoknak: a megkeresett pénzük egy részét minden hónapban át kell utalniuk anélkül, hogy reményt láthatnának a helyzet megoldására. Még egyszer fontos hangsúlyozni: nem csupán a hitelfelhasználók szenvednek emiatt, hiszen a gazdaságból hiányzó összeg, amelyet viszont elő kell teremteni (a kamat), beleépül minden termék árába. Értelemszerű és a legtöbb ország alkotmánya is lefekteti, hogy pénz csak az állam teremthet: nem ülhet le senki otthon sajtcetlikből saját bankót előállítani. Ennek ellenére képesek vagyunk mi is pénz teremteni, például mikor vaalmit úgy adunk egy barátunknak, hogy csak később kell neki visszafizetnie. Ilyenkor azonban ritkán kérünk kamatot, ha pedig mégis, az eltörpül a bankárok hiteladó képessége mögött: léteznek olyanok, akik városoknak, sőt egész országoknak is adtak már hiteleket, természetesen busás kamattal, amelyet a lakóknak kellett később visszafizetniük s kell ma is. Ahol ennyi pénz mozog, ott ördögi dolgok történnek. A világ tőkéseinek érdekében áll, hogy a lehető leginkább megfigyelésük alatt tartsák a világot. Ezért rendvédelmi szerveket, egész médiabirodalmakat vásárolnak, sőt embereket vásárolnak meg (politikusokat, rendőröket ugyanúgy, mint például bírákat). Ez teljességgel logikus: ezek az üzletemberek megpróbálják a lehető legtöbbet kihozni a vagyonunkból, a lehető legnagyobb gazdagságot és az ezzel járó hatalamat birtokolni. A probléma az, hogy a világméretű bankok vezetői egy közös cél érdekében bármilyen vállalatot megszerezhetnek maguknak, de képesek akár államokat is térdre kényszeríteni. A dolog nagyon egyszerű! Csak meg kell vonni a hitelt az olyan vállalatoktól, amelyeket meg szeretnénk szerezni: a cég csődbe fog sodródni, a tőzsdén a részvényei ára zuhanni fog. Ekkor a tervet kieszelők emberei fölvásárolják a részvényeket. Dönthetnek úgy, hogy fölvirágoztatják a céget, hiszen már óriási hiteleket hajlandóak adni neki, aztán drágábban megválnak tőle, de előfordul az is, hogy ők ülnek a vezetőségi székekbe. Az 1930-as gazdasági világválság sem magától keletkezett: a közgazdászok gazdasági ciklusokkal próbálják magyarázni a sokkal egyszerűbben körülírható dolgokat. A bankok elszívták a világ pénzkészletét egy összehangolt manőverrel: nem adtak hitelt. Mégis érdekes, hogy a háború idején azonnal megjelent az addig eltűnt pénz: Hitler például Alfred Rosenbergen keresztül, Sir Henry Deterdingtől (300-ak tanácsa) és a Samuel családtól 30 000 000 fontot kapott, ahogy erről Oswald Dutch történelemkutató írt. A közvélekedés azt mondja, hogy persze, háborúra mindig van pénz. Miután férfiak, nők, gyermekek tízezrei haltak éhen, rengeteg pénz jelent meg a háborúskodásra! Ez nem véletlen. Tudatos pénzügyi machniáció áll annak a hátterében is, hogy a világ második legnagyobb élelmiszer exportőre, Brazília élelmiszerhiánnyal küzd: évente több millióan halnak éhen egy olyan országban, amely minden probléma nélkül elláthatná magát élelemmel. Abban viszont nincsen semmiféle haszon a nemzetközi globális elitnek, ha valaki magának termeli a javakat: a cél, hogy rajtuk keresztül éljünk. Amíg a mezőgazdászok valódi gabonát használnak a génmódosított helyett vagy nem importálják az élelmiszert, nem jelentenek valódi hasznot, ezért föl kell számolni őket. Ügyesen ellehetetleníthetjük őket például megfizethetetlen hitelekkel vagy éppen ellenkezőleg, a hitelek megtagadásával! Lehet választani! A globális elitnek nevezett tizenhármak tanácsát jegyzők Rothschildok és Rockefellerek (eredetileg: Rockenfelder) közül éppen Amschel Rothschild maga jelentette ki sokat idézett és bírált mondatában a lényeget: "Adjátok nekem egy ország pénzügyeit, s többé nem érdekel, kik hozzák a törvényeket." A piramis tetején álló tizenhármak tanácsa nem egy mágikus szervezet, aki róluk beszél, az nem megmosolyogni való: pontosan lehet tudni, hogy kik ők. A svájci Genfben székelő Nemzetközi Bankbizottság fejei. A biztosságot David Rockefeller hozta létre 1972-ben. A bankáróriások egyik remek húzása, hogy bankjaik nevében gyakran használják a federal (szövetségi) szót. Az emberekben föl sem merül, hogy az ország legfőbb bankjait magánkézbe adják, a kifejezésből pedig logikusan azt következtetik, hogy a pénz gyökerével csak az állam foglalkozhat. Ez óriási tévedés! A Nemzetközi Bankbizottság, a Nemzetközi Fizetések Bankja, a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, a Szövetségi Tartalékalap, a Bank of England, de még a Magyar Nemzeti Bank is magánkézben, magántőkéből működik, valakinek profitot termel! Amikor 1997 májusában a munkáspárti Gordon Blown pénzügyminiszteri hivatalába lépett, azonnal fölhatalmazta a Bank of Englandet a kamatlábak meghatározására (ugyanezt teszi nálunk az MNB is). A helyzet rettenetes, kivált akkor, ha nem ismerjük föl a problémát. Ma már egy saját ház megvásárlása is hihetetlen megterhelést jelent egy átlagember számára, pedig a mostani árak nagyjából egyharmadába kerülne a fölhúzása, ha nem kellene mindenkinek a tőkén túl még mások kamatterheit is fizetnie.A Federal Reserve Bank of Atlanta volt hitelnyújtási vezetője, Robert Hemphill is erre célzott, amikor kijelentette: "Teljes mértékig a kereskedelmi bankoktól függünk. Valakinek kölcsön kell vennie minden egyes forgalomban lévő dollárt, legyen az készpénz vagy hitel. Ha a bankok elegendő szintetikus pénzt hoznak létre, akkor prosperálunk, ha nem, akkor éhezünk. (...) Ha valaki teljesen felfogja az egész képet, akkor reménytelen helyzetünk tragikus képtelensége szinte hihetetlennek tűnik, de mégis úgy van. Ez a legfontosabb téma, amelyet intelligens emberek vizsgálhatnak és amin eltöprenghetnek. Olyannyira fontos, hogy a jelenlegi civilizáció összeomolhat, hacsak alaposan meg nem értjük és mihamarabb ki nem javítjuk." David Icke ...és az igazság felszabadít című könyvében hivatkozik Sheldon Emery lelkész munkájára, amely pontosan levezeti azt is, hogyan tudnak a tőke hatalmával országokat és ezáltal (mesterséges konfliktusok vagy döntéshozások révén) kontinenseket irányítani. A II. világháború (mely a valláskutatók és hívők szerint az elsőhöz hasonlóan nem volt benne az emberiség karmikus sorsában, azt valamilyen őrült erőszakkal, szándékosan indították el) még a győztes hatalmakat is meggyöngítették. Ismeretes a tény, hogy az 1960-as években még az Egyesült Államok is államcsődbe került, de azóta ki sem mozdult onnan! Nincsen elég aranytartalékuk a forgalomban lévő dollárok fedezetére; egyetlen menedékük, hogy elérték: az olajat csak dollárban lehet megvásárolni. Míg korábban William Rockefeller ötven centért kínálgatta az olaj literjét a rák és impotencia gyógyítására (ez egyébként kuruzslás), a fia már megalapította a Standard Oil Companyt, hogy a növekvő olajlámpapiacot eláthassa olajjal. Azonban a belsőégésű motorok megváltoztatták az olaj értékét: fekete arany lett belőle s ma már a világgazdaság és a világpolitika függ az olajkartellek hatalmától. Egy ausztrál mérnök, bizonyos William Knox d'Arcy a Perzsa-öböltől északra, Irán területén talált olajat. A sahtól 20 000 dollárért megvásárolta a kitermelés jogát, de az istenfélő, keresztény ember még 16%-os részesedést is fölajánlott a sahnak. 1961-ben a Brit Titkosszolgálat embere, Sidney Reilly (eredeti nevén Sigmund Georgjevich Rosemblum) papnak öltözve győzte meg a mélyen vallásos d'Arcyt, hogy adja a jogokat a megbízói által alapított, kereszténynek nevezett Angol-Perzsa Olajtársaságra. D'Arcy hitt a csalónak, így ki tudták semmizni, Nagy-Britannia pedig szintén olajtulajdonossá vált. Visszatérve Emery lelkész példájára: tegyük föl, hogy a szövetségi kormánynak egymilliárd dollárra van szüksége, például egy váratlan háborús kiadás miatt. A pénz nem áll Amerika rendelkezésére, ezért az állam a magánkézben lévő Federal Reserve-höz fordul. Hihetetlen, de előfordult már az emberi történelemben, hogy egy koszosnak tűnő gettó egyik kis utcájának elhagyatottnak tűnő boltjában adtak át egy államnak eurómillióknak megfelelő összeget! A Federal Reserve hajlandó hitelezni az Amerikai Egyesült Államoknak, ha átvállalja a pénznyomtatás költségét (nagyjából ezer dollár) és hitelt fizet! Az egymilliárdot megkapják államkötvényekben, fölhasználja, de így egymilliárd dollárral és kamataival eladósították a népet! Hihetetlennek tűnik? Ez történt kicsiben Magyarországon is, de az USA is megtette már! A Federal Reserve létrehozása (1913) óta folyamatosan így történik. A legutolsó hiteles adat az 1980-as évekből val: ekkora már több mint százmilliárd dollár volt csupán az éves kamat, az USA adóssága a magánvállalat felé pedig egybillió (1012, azaz 1 000 000 000 000) dollár környékén mozgott. A helyzet azóta nyilvánvalóan csak romlott, hiszen ekkora tőkét nem lehet visszafizetni. Ha a tőkés hatalmakat továbbra is engedik dolgozni, az USA-ban az örökkévalóságig fizetheti a nép a kamatokat. Ilyen összegek mellett egyáltalán nem tűnik hihetetlennek az elképesztő becslés, amely szerint a világ valamennyi pénzének 90%-át (!) a tizenhármak tanácsának tagjai mozgathatják. 1910-ben az amerikai államadósság csak egymilliárd dollár volt (lakosonként 12,4 dollár), a Federal Reserve megalakulását hét évvel követően már 24 millárd (228 dollár/fő). Jelenleg akkor is, ha egész Amerikát papíron is a bankárhatalmasoknak adnánk, még legalább két, de lehet, hogy három amerikányi tartozás maradna. Miért lenne hihetetlen, hogy ennyi pénzzel valóban világokat mozgathatnak ezek a pénzemberek? Az USA esete nem egyedülálló. Természetesen kisebb mértékben, de Magyarország tartozásaival is ez a helyzet, de a Brit sziget sem maradhatott ki: míg 1960-as években egybillió fontot fizettek kamat- törlesztésre a szigetországban, addig 1993-ban már 24,5 billió font volt ez az összeg úgy, hogy az eredeti tőke teljes egészében törlesztetlen maradt! Azaz a semmire kell ekkora összegeket fizetni, és ez a pénz valakihez, egy magánemberhez kerül! őket nem láthatjuk a Forbes leggazdagabbakat fölsoroló listáján, mert vagyonunkat családi vállalkozásokba, úgynevezett trust companykba rejtik. Nem véletlenül mondta az amerikai alapító atyák egyike, Thomas Jefferson a következőket: "Ha az amerikaiak bármikor is lehetővé teszik a magánbankoknak, hogy ellenőrizzék a pénzkibocsátást, először inflációval, aztán pedig deflációval a bankok és a fölnövekvő társaságok (...) megfosztják az embereket a tulajdonuktól, míg gyermekeink egy szép napon hajléktalanul ébrednek azon a kontinensen, amelyet atyáink hódítottak meg." A történetnek nincsen vége: szót kellene még ejtenünk az Aranyhegyről, a Shell-Esso részvételével hódító Hét Nővér olajkartellekről, a szabadkereskedelem hazugságairól, de talán ennyi is sok volt. Szédítő belegondolni, hogy talán létezhet egy világ, ahol mindenért csak az anyag és a munka költségét kell megfizetni, ahol nem ügyeskedő emberek zsebébe vándorol az országok és lakosságuk kemény munkával megszerzett pénze. Ha csak a fele igaz a föntieknek, az említett pénzemberek, tőkés hatalmak nélkül (és mindegy, hogyan nevezzük őket) megszűnhetne a hajléktalanság, nem lenne munkanélküliség. Valóban egy olyan utópia jöhetne létre, amelyről már régen elhittük, hogy nem létezhetne. A harmadik világ országainak nem kellene az európai és amerikai igényeket a sajátjuk rovására kielégíteni, megtermelhetnék a saját javaikat, kereskedhetnének anélkül, hogy egy harmadik fél mindenért sápot vesz le. A pénz a mozgatórugója a bűnözésnek, a társadalmi ellentéteknek, frusztrációinknak. Lehet, hogy ezek nem is tartoznak az emberiség szükséges és alapvető érzelmei közé! Nagyon könnyedén el lehetne szakadni a nemzetközi tőkétől: helyi valutával vagy kamatmentes bakókkal. Hitler hatalomra jutása után a német márkát próbálta meg függetleníteni, Szaddám az olajat akarta dolláron kívül más valutáért is adni. De nem csak ilyen emberek vannak: feltételezhetően John F. Kennedy is küzdött az Új Világrend ellen, amikor találkozóra hívta az olajkartellek ellen küzdő Enrcio Matteit. A kutató pontosan előadhatta az olajjal történő manipulációkat, melyek rákényszerítik az olaj használatát a világra, de csak olyan módon és annyiért, amennyiért az érintett trösztök szeretnék. Kennedyt sajnos egy évvel később meggyilkolták. Ugyanígy járt Abraham Lincoln is, aki zöldhasúival kamatmentes állami pénzt akart létrehozni (néhány kamatmentes kötelezvénye még mindig létezik): 1865-ben John Wilkes Booth, feltehetően a Rothschild-ház ügynöke meggyilkolta. Sajnos képtelenek vagyunk fölmérni a fölöttünk álló pénzhatalom valódi méretét és erejét. De azon kis szelet, amelyet láthatunk vagy kikövetkeztethetünk, sajnos, rettenetes képet mutat. Ha nem kelünk öntudatunkra, nem értjük meg, hogy még egy dolog nincsen a tulajdonunkban, mi magunk, akkor tényleg elvesztünk. Hamarosan ugyanis mikrochipeket kap minden ember, onnantól pedig még az a maradék kézzelfogható pénz is megszűnik, ami eddig volt. Még elvonttabb fogalommá válik, és pontosan úgy és oda fog folyni, ahová kiagyalói szeretnék. Rabszolgái leszünk egy kis globális elitnek, amely tagjainak még az arcát sem ismerjük, sőt azt sem, hogy léteznek egyáltalán. [Forrás: http://www.bombagyar.hu/index.php?post=496]

0 komment , kategória: Általános

Címkék: feltételezhetően, kereskedhetnének, leggazdagabbakat, olajkartellekről, olajtulajdonossá, fölvirágoztatják, megfizethetetlen, történelemkutató, meghatározására, pénzkibocsátást, szigetországban, százharmicezret, megtermelhetnék, olajlámpapiacot, szolgáltatásért, munkanélküliség, megváltoztatták, eltöprenghetnek, végeláthatatlan, megszerezhetnek, aranytartalékuk, meggyöngítették, titkosszolgálat, vállalkozásokba, örökkévalóságig, visszafizetniük, manipulációkat, magyarországon, olajtársaságra, tulajdonunkban, megtagadásával, eurómillióknak, rákényszerítik, kamatadómentes, magánbankoknak, hajléktalanság, karácsonyi időszakban, szpotok látszólag, nehéz anyagi, későbbi kifejtést, bank részletekben, banknak adhassuk, globális hitelezés, újkor adósrabszolgasága, olyan szolgáltatásért, állam kamatadómentes, sütödéjéhez szükséges, lakásod árában, bank felé, ország területén, nemzetközi pénzhatalmak, végeláthatatlan hiteleket, Alfred Rosenbergen, Henry Deterdingtől, Oswald Dutch, Amschel Rothschild, Nemzetközi Bankbizottság, David Rockefeller, Nemzetközi Fizetések Bankja, Nemzetközi Valutaalap, Gazdasági Együttmû, Fejlesztési Szervezet, Szövetségi Tartalékalap, Magyar Nemzeti Bank, Gordon Blown, Federal Reserve Bank, Robert Hemphill, David Icke, Sheldon Emery, Egyesült Államok, William Rockefeller, Standard Oil Companyt, William Knox, Brit Titkosszolgálat, Sidney Reilly, Sigmund Georgjevich Rosemblum, Angol-Perzsa Olajtársaságra, Visszatérve Emery, Federal Reserve-höz, Federal Reserve, Amerikai Egyesült Államoknak, Thomas Jefferson, John, Enrcio Matteit, Abraham Lincoln, John Wilkes Booth,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]